Zrínyi Miklós, a két nemzet hőse

Zrínyi Miklós gróf 1620-ban született egy horvát eredetű főnemes család fiaként. Dédapja a „szigetvári hős" volt, aki 1566-ban esett el Szigetvár védelménél.
Zrínyi szinte minden téren aktív volt. A horvát báni méltóságot töltötte be, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, költő, hadvezér és katonai szakértő volt. Eleinte a Habsburgok elkötelezett híve volt, de a vasvári béke (1664) megkötése után felháborodott a Habsburgok politikájára, hiszen rádöbbent, hogy ezek nem Magyarország érdekeit szolgálják. De a magyar hadvezér már korábban rájött, hogy a Habsburgok nem támogatják a török elleni támadó háborút, és nem is volt céljukban a török kiűzése Magyarországról. Ezért azon is gondolkodott, hogy vissza kellene állítani a Habsburgoktól független nemzeti királyságot és természetesen a hadsereget is.

Sajnos tervei a magyar állam újraépítéséről nemsokára szertefoszlottak. 1664.november 18-án több főúrral vadászni ment a Csáktornya környéki kursaneci (Kuršanec) erdőbe. A vadászat befejezte előtt tragédia történt: egy vadkan Zrinyíre támadt, és halálra sebezte őt. Ez állítólag akkor történt, amikor senki sem volt a szerencsétlen gróf közelében.
A halálhír megrázta a közvéleményt, hiszen Zrínyit kiváló hadvezérként ismerte az egész Európa. Nemsokára összeesküvésről, udvari merényletről kezdtek beszélni. Egyes elképzelések szerint Zrínyit Póka István vadász lőtte agyon. Az említett vadászt a bécsi kormány fogadta fel.
Lehet, hogy ezek mind csak feltevések, de a Habsburgok számára jól jött a kényelmetlenkedő főúr tragikus halála. A tragédia helyén 1724-ben obeliszket emeltek, később Kuršanec központjába hozták az elhagyatott helyről. Az emlékoszlopon latin nyelvű szöveg található, amely így kezdődik: "Itt halt meg a legyőzhetetlen Zrínyi, megölte a vadkan, vaddisznó prédája lett, bár inkább ellenség keze által kellett volna elesnie,..."