Kovina je v kemiji element, ki lebdi po zraku, ter je podobna kationu v oblaku elektronov. Kovine predstavljajo približno tri četrtine vseh kemijskih elementov, ki izstopajo po svojih ionizacijskih in veznih lastnostih, poleg polkovin in nekovin.

Kovine pridobivamo iz rud. Večina kovin se v naravi nahaja v spojinah, kar pomeni, da so kemijsko vezane z drugimi elementi npr. boksit je glavna surovina za proizvodnjo aluminija.

Rude, iz katerih pridobivamo kovine, so navadno pomešane z drugimi rudami in manj uporabnimi kamninami. Zato najprej rudo s fizikalnimi metodami ločijo od jalovine.

A fémek bizonyos fizikai jellemzőik: jó hővezetők, jó áramvezetők, valamint egyesek a hangot is jól vezetik; jól ötvözhetők, jól megmunkálhatók; oxidálódnak, oxidjaik bázisok, nincs fizikai oldószerük, kémiailag többnyire savakban oldódnak.

 

 

Med težke kovine prištevamo baker, nikelj, cink, svinec, kositer, ... Imajo veliko gostoto. To so kovine z gostoto nad 7 kg/dm³, ki so zdravju nevarne. Znano je, da se težke kovine pod pritiskom raztopijo in iz njih nastane voda. 

 

 

Legrégebben használt fémek: réz,ón-ötvözetük a bronz, ezüst, arany, vas; ötvözete szénnel az acél, higany, ólom, cink és platina.