A csigák a bőrizomtömlő segítségével mozognak, hiszen az izmos láb perisztaltikus mozgást végez. A csigák többnyire növényevők, de vannak köztük húsevők is (ragadozók). A vízi csigák kopoltyúval lélegeznek, a szárazföldiek pedig tüdővel (a köpenyüreg erekkel átszőtt fala). A kiválasztószervük módosult vesécske. A csigák hímnős állatok. A megtermékenyítés után petéket raknak. Az édesvízi és szárazföldi csigák átalakulása a petében történik, így a petéből kikelt kicsinyek a felnőttekre hasonlítanak.

 

Polži spadajo v skupino mehkužcev, ki imajo nesomerno zgradbo. Na glavi imajo tipalnice (kopenski polži imajo dva para, vodni pa le en par) in mehurčaste oči. Za večino polžev je značilna zavita hišica. Brez vidne hišice so lazarji, slinarji  in gološkrgarji. Notranji organi ležijo v drobovnjaku, ki je prav tako v večini primerov zavit in leži v hišici. Imajo tudi mišičasto nogo, ki je podplatasta. S posebnimi zobci na strgači (jeziku podobnem organu) rastlinojedi polži strgajo hrano.