Nagy Imrét ismét miniszterelnökké választották, de Gerő Ernő, aki a Rákosi-irányt képviselte, maradt a párt élén. Másnap a pesti utcákon szovjet tankok jelentek meg, hiszen Gerő már előbb segítséget kért Nikita Hruscsovtól. 

A melbourne-i vérfürdő

Egy hónappal az 1956-os forradalom leverése után történtént Magyarország és a Szovjetunió vízilabda- összecsapása a melbourne-i olimpián. A meccs történelmi jelentőségűvé nőtte ki magát, mivel összecsapott az eltiport kis Magyarország és a diktátor Szovjetunió csapata. A hatezres nézőtérre nyolcezren zsúfolódtak be. A tömeg tüntetően a magyar csapatot biztatta, és a szovjetek minden labdaérintését hatalmas füttyszó kísérte. A közhangulattól támogatott magyar játékosokkal szemben a szovjetek tehetetlenek voltak. Néhány perccel a mérkőzés vége előtt a magyarok 4-0-ra vezettek. Ekkor történt az az emlékezetes esemény, amelyről az elődöntő a „vérfürdő" nevet kapta. Valentyin Prokopov, a szovjet center elvesztette a fejét, és könyökkel teljes erővel arcon ütötte Zádor Ervint, akinek a bőre felrepedt a szeme alatt. Vére nemsokára vörösre festette a medence vizét. A 21 éves Zádor Ervin a magyar forradalom hősévé vált, ahogy vértől vöröslő felsőtesttel a tribün előtt végigvonult. Százak vetették át magukat a korláton, mások a szovjeteknek akartak nekitámadni. A találkozót nem lehetett befejezni, ezért a mérkőzést magyar győzelemmel lefújta a bíró. A szovjet játékosokat a rendőrök kimenekítették az uszodából, a tömeg pedig a magyarokat ünnepelte. Az esemény híre a véres testű Zádor fényképével nemsokára bejárta a világsajtót.