A párizsi békekonferencián a magyarországi hírek nyugtalanságot okozotak, hiszen tartottak a kommunizmus terjedésétől Nyugat-Európa felé. Clemenceau francia miniszterelnök megígérte Kun Bélának, ha visszavonja hadseregét, akkor az antant a román csapatokat visszarendeli a kijelölt határok mögé.

Az antanthatalmakat hajlandók lettek volna engedni a Vix-jegyzék követeléseiből. Kun Béla azt hitte, hogy nagyobb engedményeket is kicsikarhat. A tárgyalások azonban megszakadtak, amint a magyar cspatokat kivonták. Az antant elhatározta, hogy megdönti a tanácskormányt, és szabad kezet adtak a román hadseregnek.
Hamarosan megindult a román és a csehszlovák csapatok támadása. A románok elfoglalták a Tiszántúlt, a csehszlovákok pedig Miskolcot. A román csapatok Budapest felé indultak, és hamarosan elfoglalták a magyar fővárost.

A Forradalmi Kormánytanács nem talált megoldást az antant vezérkar manőverére, a román túlerőre, és lemondott a hatalomról.