Az 1514-es országgyűlésen mutatták be Werbőczy István Tripartitumát, azaz Hármaskönyvét. A műben az ítélőmesterként ismert Werbőczy István az akkor élő szokásjog szabályait foglalta rendszerbe. A Hármaskönyv, azaz a Tripartitum lényegében az 1222-ben kiadott Aranybulla és az 1351-es, Nagy Lajos király idejében kiadott törvények rögzítése. A Hármaskönyv legfontosabb részei a következők voltak. Először is, a nemesség személyi szabadsága szent és sérthetetlen. Ez azt jelenti, hogy fölöttük csak a király ítélkezhet.

A Tripartitum azt is hangsúlyozza, hogy a nemesség mindenféle adó alól mentes. Azt is magában foglalja, hogy ha a király nem tartja be a jogszabályokat, akkor a nemesség ellenállhat. Ez már mindenkinek ismerős lehet az 1222-ben kiadott Aranybullából. Ez a híres 31. cikkely, azaz az ellenállási záradék. A könyv egy fejezetében a magyar Szent Koronáról is megjelenik egy szöveg. Ez az úgynevezett Szent Korona-tan eddig ismert, első írásbeli kifejtése.