A kultúra és a művelődés terén is Mátyás szerepe kimagasló volt. Mint igazi reneszánsz uralkodó nagyszabású építkezésekbe kezdett. Ezek közül a legismertebbek a budai és visegrádi palota. Az utóbbinak az a híre járta, hogy ünnepeken a reneszánsz kútból vörös- és fehérbor folyt felváltva.

Hess András 1473-ban nyomdát alapított a budai dominikánus kolostorban. Számos művész, költő, tudós is megfordult Mátyás udvarában. Az olasz származású Galeotto Marzio volt a könyvtár első könyvtárosa. Janus Pannonius latin nyelven írta hazaszerető verseit, egyben pécsi püspök is volt. A szintén olasz származású Antonio Bonfini Mátyás megbízásából megírta Magyarország történetét. A másik fontos történetíró Thuróczy János volt, ő a Chronica Hungarorumot írta meg.

Mátyás király bőkezűen támogatta a művészetet, szinte nincsen olyan terület, amelyben mesterei ne alkottak volna maradandó remekműveket. Például a kőfaragást is igen magas szinten művelték. Egyes adatok szerint az Alpoktól északra Mátyás budai udvarában működött a lenagyobb kőfaragó műhely kb. 40 kőfaragóval.