Gazdasági intézkedések
Gazdasági intézkedések
Károly Róbert szerepe a gazdasági élet megszilárdításában kimagasló volt. Az évekig tartó trónviszályok miatt a királyi kincstár teljesen kiürült. Ezért a királynak új források után kellett néznie. E célból a következő gazdasági intézkedéseket hajtotta végre:
1. A bányabérharmad bevezetése.
A király a birtokosokat úgy tette érdekeltté a bányák bejelntésében, feltárásában és kiaknázásában, hogy a bányabér 1/3-át átengedte nekik. Igy a birtokosok jövedelme és a királyi kincstár jövedelme is nőtt.
2. A harmincadvám bevezetése.
Egyre több kül- és belföldi kereskedő haladt át a határokon. A vámhelyeken az áru harmincad részét kellett a kereskedőnek kifizetnie. Ez a pénz a királyi kincstárba került.
3. A kapuadó bevezetése.
Ez a jobbágyak adója volt. Ezt az adót minden olyan "porta" (kapu), azaz jobbágyháztartás után kellett fizetni, amelynek akkora kapuja volt, hogy egy szénásszekér átfért rajta.
4. A cenzus. A király saját birtokait is bérbe adta, az ebből befolyt pénz volt a cenzus.
1. A bányabérharmad bevezetése.
2. A harmincadvám bevezetése.
Egyre több kül- és belföldi kereskedő haladt át a határokon. A vámhelyeken az áru harmincad részét kellett a kereskedőnek kifizetnie. Ez a pénz a királyi kincstárba került.
3. A kapuadó bevezetése.
4. A cenzus. A király saját birtokait is bérbe adta, az ebből befolyt pénz volt a cenzus.
Kösd össze a bal oszlopban lévő képeket a jobb oszlopban megadott nevekkel!