IV. Béla, (1235-1270) uralkodása idején súlyos csapás érte a Magyar Királyságot. A magyar sereg 1241-ben katasztrófális vereséget szenvedett a tatároktól Muhinál. A király menekülésre kényszerült, és hiába fordult segítségért Európához. A tatárok az egész országot elfoglalták, és csak az erős kővárakat nem tudták elpusztítani. 1242 tavaszán a tatárok váratlanul elhagyták az országot, óriási pusztulást hagyva maguk után. A király, levonva a tatárjárás tanulságait, nagyszabású várépítő munkába kezdett, és erre ösztönözte híveit is. A király uralkodása végén már körülbelül 100 olyan kővár állott, amely a támadás esetén képes volt menedéket nyújtani a lakosságnak.