Gaudí nagy, függőleges, álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontja, és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Familiát ellátta 18 toronnyal, melyek közül 12 az apostoloknak, 4 az evangelistáknak szolgál, és a Jézus és Szűz Mária kupolák. A tornyok különböző magasságúak: például a Születés tornyai, 98 méteresek a külsők, 107 méteresek a középsők, a Szenvedély tornyai, 102 méteresek külsők és 107 méteresek a középső tornyok.

A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült.

Gaudi tökéletességre törekedett. Állandóan jelen volt az építkezésen, és figyelte, hogyan alakulnak elképzelései. Ha szükségesnek látta, azonnal változtatott az eredeti vázlaton. Ez a munkamódszer a magyarázata annak, miért maradt a Sagrada Familia befejezetlen. Gaudi rengeteg energiát ölt a Sagrada Familia építésébe, azonban 1926-ban halálra gázolta egy villamos. A Sagrada Familia építését a művész nélkül nem lehetett folytatni.

Gaudí halála után viták folytak arról, hogyan fejezzék be Barcelona híres templomát. Egyesek úgy vélekedtek, hogy torzóként kell hagyni.

Ha összehasonlítjuk a későbbi próbálkozásokkal, Gaudí eredeti terve a maga befejezetlenségében is sajátos, utánozhatatlan erőt sugároz.