Szöveg
Magyar Dávid: Üdvözlünk benneteket a századik adásunk, a századik ünnepi adásunk alkalmából, amelyen a valaha volt legkiválóbb filmek top tízes listáját ismertetjük. A lista tizedik helyezettje A Krisztus utolsó megkísértése című dráma volt, a kilencedik A Mechanikus narancs, egy szatirikus sci-fi dráma, a nyolcadik helyen is egy dráma van: A Születésnap, a hetedik A hetedik című krimi, a hatodik A profi, ami ugyancsak egy krimi, az ötödik A per című dráma, a negyedik egy thriller: Az oldboy, a harmadik a Száll a kakukk fészkére című dráma, és a második A Keresztapa című gengszterfilm. Most pedig következik a csúcsok csúcsa, a mai »number one«: A jó, a rossz, és a csúf.
Filmzene (10 másodperc)
Puzsér Róbert: Hát igen, véleményem szerint minden idők legjobb filmje a Sergio Leone által rendezett A jó, a rossz és a csúf című film. A három főszereplő Clint Eastwood, Lee Van Cliff és Eli Wallach szerintem remek színjátszást hoztak létre. Én azt gondolom egyébként, hogy Eli Wallach egy kicsit kiemelkedik a két partnere közül, de az csak azért lehetséges, mert ő kapta a legjobb szerepet, ő a csúf. A csúf az, ami megkoronázza a filmet, ami mindig hiányzott. Itt vált a páros párbajból egy háromszög párbaj.
Magyar Dávid: A háromszög az mindig stabilabb, tehát három lábon azért jobban meg lehet állni...
Puzsér Robert: Igen. Az a tökéletesség szimbóluma. Tehát én azt gondolom, hogy ennél a filmnél jobbat soha nem forgattak, egy olyan film, ami egyszerre teljes értékű kalandfilm, teljes értékű vígjáték és teljes értékű dráma. Egy olyan film, amelynek csak az eszközei, a külsőségei azok, amik a western világába vezetnek
minket. A film annyira örök és annyira az emberről szól, amennyire csak lehet.
Magyar Dávid: Persze, azt azért tegyük hozzá, hogy ez a mi tízes listánk volt, és biztosan számtalan hallgató van, aki felkapta fejét, és felhördült, hogy miért ez a legjobb film. Hát azért, mert nekünk így jött össze a lista, mi így állítottuk össze. Nektek egészen más tízes listátok lesz, meglehet, hogy ezt a tizedik helyre tettétek volna, és valami mást tettetek volna az elejére. Nekünk ez most a századik adásban így sikerült.
Puzsér Robert: A jó, a rossz és a csúf című film az nekem a szívembe van írva, és én ennél a filmnél jobbat jelen pillanatban nem tudok elképzelni, főleg azért, mert a zene és a kép találkozása olyan erőteljes lírával hat az ember lelkére, amely fölé én jelenleg helyezni semmit nem tudok.
Magyar Dávid: És ilyen filmeket ma már nem is csinálnak.
Puzsér Robert: (rövid szünet) Talán nem tudnak. Nagyon köszönjük a figyelmeteket, hallgassátok továbbra is a kilencven nyolc hatos frekvencián a Rádió Cafét. Puzsér Robertet és Magyar Dávidot hallhattátok. Egy hét múlva, vagyis hat nap múlva, szombaton háromtól ötig szokásunk szerint újra itt leszünk veletek. Addig is hallgassatok Rádió Cafét. Sziasztok.
