Régen a karácsonyt megelőző hétköznapokon és a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, karácsonyi dalokat énekeltek. Így készültek Jézus születésének ünnepére. Amikor 24-én este az Esthajnalcsillag feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Vacsora előtt imádkoztak az emberek. Első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen volt hal, dió és alma nélkül. A kerek alma a család összetartozásának szimbóluma. A dióból jövendölni tudtak, hogy ki lesz a beteg következő évben. A fokhagyma a gonosz távoltartását biztosította. Az asztal alá szalmát és szénát tettek, hogy a ház a betlehemi istállóhoz hasonlítson.

Hagyományosan ezen a napon állítják fel a karácsonyfát, és ajándékozzák meg egymást. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a napkeleti bölcsek történetére vezethető vissza, akik az újszülött Jézust ajándékokkal köszöntötték Betlehemben.