Bevezetés
Kosár |
Az arány, aránypár és arányosság szó hallatán nemcsak matematikai fogalomra gondolunk, hanem az életünk mindennapi részére is. Ezek gazdasági számítások, természeti törvények, művészeti és épületek alkotásai. Ezeknek az összefüggéseknek a használatával soknapi kérdésre tudunk válaszolni.
Az arány mindig két vagy több mennyiség viszonyát jelenti. Méréskor is egy meghatározott egységhez arányítunk (viszonyítunk).
Két mennyiség arányát felírhatjuk $a : b$ jelöléssel vagy jelölhetjük törttel is $\frac{a}{b}$, ami egyben megadja az arány értékét is.
Aránypárt akkor kapunk, ha két egyenlő értékű arányt az egyenlőség jelével összekapcsolunk:
$a : b = c : d$ vagy $\frac{a}{b}=\frac{c}{d}$Az a, b, c és d az aránypár tagjai. Ez azt jelenti, hogy a és d a külső valamint b és c belső tagok. Az aránypár külső tagjainak szorzata megegyezik a belső tagok szorzatával: a · d = b · c.
Ha az egyik kültag ismeretlen, azt úgy számítjuk ki, hogy a beltagok szorzatát elosztjuk az ismert kültaggal:
$\displaystyle {a}=\frac{b \cdot c}{d}$
Ha az egyik beltag ismeretlen, akkor a kültagok szorzatát osztjuk az ismert beltaggal:
$\displaystyle {b}=\frac{a \cdot d}{c}$A megvásárolt alma mennyisége és az érte fizetendő összeg
nagysága között.
|
A vásárlásra szánt pénzünkből vásárolható cukor
mennyisége és a cukor ára között.
|
A táplálkozó állatok száma és adott mennyiségű
fű elfogyasztásának ideje között.
|
A búza mennyisége és a megőrölt liszt mennyisége
között.
|
A kabát mérete és ára
között.
|
Az autó hossza és ára között.
|
Magdi haja színe és
szeme színe között.
|
Pohár |