A hazatérő IV. Bélát siralmas kép fogadta. Halottak ezrei, felgyújtott falvak, kifosztott nemesi uradalmak és romba döntött templomok. Az uralkodó a legfőbb feladatának egy újabb támadás kivédését és az ország újjáépítését tűzte ki.

a) A hűbéri rendszer megerősítése: A nemességet úgy nyerte meg, hogy felhagyott a birtokvisszavételek politikájával. 

b) A lakosság növelése: Visszahívta a kunokat, és a Dunától keletre telepítette le őket. Az uralkodó a lakatlan területekre szászokat, románokat, szerbeket és egyéb szláv népeket telepített be.

c) A védelmi rendszer erősítése: Lázas várépítésbe fogott. A megadományozott előkelőknek a birtokon kővárat kellett építeniük, és megfelelő számú páncélos vitézt voltak kötelesek kiállítani. Ekkor épült a budai és visegrádi vár is. A püspökségek is hozzájárultak a várépítéshez. Például a szigligeti várat a pannonhalmi apátság építette föl. 

d) A városok építése: Ebben az időben alakult ki a városszervezet, illetve a városhálózat. A városiasodó településeket fallal vették körül. Ilyenek voltak Buda, Sopron, Pozsony, Eperjes, Lőcse és Késmárk.

e) A bányászat: Ekkor kezdtek a gazdag ezüst- és aranybányák feltárásához is.

E cselekedetei miatt IV. Bélát méltán tekinthetjük második honalapítónak, hiszen egy lerombolt, elpusztított országból negyed évszázad alatt erős és virágzó hatalmat épített ki. Kialakult az új előkelők rétege is, akikből lettek a későbbi bárók (a Csák, Kán, Kőszegi, Borsa, Aba családok).