A várháborúk kora

Amikor 1541-ben Szulejmán szultán kivonult az országból, még csak Buda volt török kézen. A törökök ezután sorra foglalták el az ország középső területén lévő várakat. Néhány év alatt oszmán uralom alá került például Szeged, Pécs, Fehérvár (a mai Székesfehérvár) és Esztergom. Magyarország a kereszténység egyik védőbástyája volt és a mohamedán hódítókkal szemben védte Európát. Új végvári rendszert kellett létrehozni az ország belsejében.
Eger rendkívül fontos vár volt, hiszen ő volt a Felvidék kapuja. Ha elesik, a török végleg kettéhasíthatta volna a nyugati és keleti magyar területeket. Jól tudta ezt Dobó István várkapitány és a kétezres védősereg is.