Olvassuk el a verset!

Turoczi Katalin - Számok!

Kilenc meg hét, és a hat, azt hiszik hogy nagy szavak 
Pedig csak a szájuk nagy
Azt képzelik, hogy a három elcsúszna a havas tájon,
Néggyel nem is beszélgetnek, az meg neki megy az egynek.
Kettő meg öt, összevesznek, és a nyolccal perre mennek.
Kiabálnak veszekednek.
Ki érti vajon meg őket, hogy legyek hát igazságos?
Vitatkozni nem akarok,
Egyszerűen lapot fogok, egy mozdulat, egy nagy rántás,
És a kuka éhes szája, egy kettőre bedarálja!