A jurtában a helyiségeket szigorú szabályok szerint osztották fel. Középen állt a tűzhely, amelynek füstje a felső nyíláson távozott. A tűz egész nap égett. Csak a megfőzött ételeket, illetve az akkor használt edényeket helyezték a tűz köré. Az ajtóval szemben, a tűzhely mögött volt a családfő helye. A jobb oldalon voltak a férfiak, a bal oldalon pedig a nők, a gyerekek, a rokonok. A férfi vendégek mindjárt a családfő jobb oldalán, az úgynevezett tisztelethelyen ültek. A női vendégek viszont az ajtó felöli bal oldalon foglaltak helyet. A szegények és a szolgák helye az ajtóval szemben volt. Állatbőrön ültek. A falon és a földön elhelyezett szőnyegek pedig jól megtartották a meleget. A fal mellett jobb oldalon felállított faládákban és bőrzsákokban tárolták a család vagyonát. Fegyvereiket és más használati tárgyaikat a fal jobb oldali léceire akasztották fel. A másik oldalon az ágy volt. A család alvóhelye mellett a főzéshez szükséges készletek, ételek kaptak helyet. A bárányokat, a kecskéket és a borjakat, illetve a szopós állatokat a jurta bejárata mellett, jobb és bal oldalon tartották.

A hiedelem szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredhetnek, és bajt hozhatnak a családra. A sátor ajtaja mindig kelet felé nézett. Még a honfoglalás után is sokáig használták a jurtát, mert az sokkal kényelmesebb, egészségesebb volt, mint a veremház.