jedro
 

Halász Albert költészete

HALÁSZ ALBERT (Alsólakos, 1969—)

Költő, író, néprajzkutató. Tanulmányait Budapesten az ELTE Bölcsészkarán végezte, magyar nyelv és irodalom, valamint néprajz szakon, ez utóbbiból doktorált. Habilitált egyetemi docens. A Lendvai Tévéstúdió munkatársa. Verseivel több mint két évtizede van jelen a szlovéniai magyar irodalomban.
Kötetei: mosolymorzsák, versek (1991); kór-kör/cor-kór, versek (1993); Ikonok, versek (1996); Mindenszó(l), versek (2006); Könnyű versek, versek (2011).

"Az identitás őrzésének és (válságának) nyugtalanító gondjai elől nem lehet kitérni. A Hazátlan című vers így teszi fel a kérdést:"Miféle táj ez itt/ ahol mindenki hazátlan"...? Azonban ennek a tájnak gyűrődései, barázdái az élet vonalai, s a munkás kezek nyomán itt zöldellő tőkék hirdetik a megmaradás parancsát."
(Péntek Imre: Pillantás a Könnyű versek kútjába)
Halász Albert versében pótold a hosszú mássalhangzókat!

még egy tőke is lesz
itt egy cse víz is
mag s domb
én elő ük aláza al
suttogó hangon
alig ha hatón
te ekkel mondom el
hogy ez az én hazám

  

mi
maradtunk
mi maradtunk utánuk
utolsó magként
mégis porszemként

s mind de mind
ha testben nem teheti
lélekben ide vágyik
ha élni nem
hát álmodni
ha azt sem
emlékei halmába zárkózni
(Az elmentek)

még egy tőke is lesz
itt egy csepp víz is
mag s domb
én előttük alázattal
suttogó hangon
alig hallhatón
tettekkel mondom el
hogy ez az én hazám

aki folyton küld
de mindig visszavár

és ki hazátlan
annak hazát ad
s nem kér mást csak azt
hogy ne feledd el
hazádat                (Hazátlan)