jedro
 

Bosnyák Viktória: Felbolydul az erdő

Bosnyák Viktória a kortárs magyar gyermekirodalom írója. A sirály a király? című könyv első  fejezete a „Se kerek, se szögletes erdő” bemutatásával indul, ahol mindenki barátságban él. Ez az élőhelye a bagolynak, a sirálynak, a lajhárnak, a gólyának, a papagájnak… és még sorolható a többtucatnyi j-s és ly-es állatfaj. A problémát a sirály megjelenése okozza, aki királynak kiáltja ki magát. Az erdő állatai nyüzsögni kezdenek e hír hallatán, és igazságot követelnek.  
Figyelmesen olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat!
Bosnyák Viktória: Felbolydul az erdő  

Május végére azonban a sirály már ezt hajtogatta kevélyen: – Ebben a gyönyörű erdőben én vagyok a király! Meghallotta ezt az odvas tölgyfán függeszkedő lajhár, s azt gondolta: – Az a madár megtébolyodott! De tovább a lajhár nem törte a fejét, mert köztudottan lusta állat, s nem csak mozogni, de gondolkodni sem tud valami gyorsan. –  Az a madár megtébolyodott! – vélte a gepárd is, aki éppen arra járt. – Milyen jogon lehetne ő a király, amikor ez a mi erdőnk? Nekünk pedig nincsen se elnökünk, se királyunk, de még csak polgármesterünk sem. De hiába a gepárd a világ leggyorsabb állata, s a gondolkodása is olyan, mint a villám, nem tartozik a szószátyár erdőlakók közé. Így hát zajtalanul folytatta útját. Bezzeg a papagáj! Szenvedélyesen szeret beszélni. Neki még akkor is muszáj jártatnia a csőrét, amikor egy moly nem sok, annyi hallgatósága sincs. –  Az a madár megtébolyodott! – kiabálta a papagáj kéjesen, egy tuja csúcsán gubbasztva. – A sirály királynak képzeli magát! A papagáj addig óbégatott, míg össze nem futott az apraja-nagyja. Annyian gyűltek össze a selymes füvű tisztáson, hogy alig fértek. Hatalmas zsivaj támadt. Egymás szavába vágott a juh, a bivaly, az őz, a bögöly, a héja és a többiek, akik fél karéjban álltak a tuja körül, melyen a papagáj szónokolt. –  A papagáj azt szajkózza, hogy a sirálynak nincs helyén az esze – mondta félénk mosollyal az őz. – Így igaz, sajnos! – sóhajtott fel a farkas, aki selymes szőrű kölykeit is magával hozta. –  Melyik aljas madár akarja fortélyosan megszerezni az erdőnket? – vijjogott a héja. – Álljon elő az a tolvaj! Erre mindenki a szarkára nézett, hiszen ő tavaly még egy pocsolyát is megpróbált ellopni, amikor a napsugár aranyosan megcsillant benne.

– Ártatlan vagyok – jelentette ki a szarka. – És elegem van abból, hogy folyton-folyvást engem gyanúsítgattok olyankor, amikor lába kél valaminek. Múltkor is azt állította valaki, hogy én csentem el a házatlan csiga házát. Pedig maga a csiga is megmondta, hogy soha nem volt neki saját lakása, de még egy árva erkélye vagy ajtaja sem. – Ne haragudj, amiért ilyen rosszmájúak voltunk! – kérlelte az őz. –  Jaj, ez meg mi? Földindulás? – ugrott egy nagyot ijedtében a ganajtúró bogár. – Ezer bocsánat, amiért megijesztettelek – motyogta a vakond, aki épp azon a helyen dugta ki fejét a lyukból, ahol az imént a ganajtúró álldogált. – Nem esett komoly bajom – válaszolt barátságosan a ganajtúró, és újra helyet foglalt egy rögön. – Azt hittem, a kölykök csapnak ilyen egetverő ricsajt idekint. Márpedig az helytelen lenne, hisz mindenki tudja, hogy éppen ebben a terebélyes tölgyben van a bagoly odúja. Egész éjjel őrködik az erdő csendje felett, hogy mi nyugodtan alhassunk. Igazán jár neki egy kis nappali pihenés! Hát itt meg miféle fojtogató bűz terjeng? – szimatolt a levegőbe a rövidlátó vakond. – Semmiség, csak valaki rálépett arra a szép, nagy trágyagolyóbisra, amit egy hete magam előtt görgetek – mosolyodott el a ganajtúró bogár. – De nem nagy baj. Cseppet sem vagyok lesújtva miatta. Hamar megjavítom. A jegesmedve, aki eddig hallgatott, most két lábra állt, s öblös hangján így szólt. – Járjunk a végére a sirály dolgának, mert a nap már igen erősen tűz, s a bundám olyan meleg, mint egy jól megrakott kályha! Szívesen elbújnék végre egy árnyas helyre. Igaza van a jegesmedvének – helyeselt a papagáj. – Jöjjön ide gyorsan az a szirály! – selypegte a terebélyes tölgy törzsére tekeredett óriáskígyó. – De assztán sziessszen! 
Jósold meg, ki lesz a döntőbíró!

Annak, aki király akar lenni, különböző próbákat kell kiállnia. Ha tetszett a történet, kölcsönözd ki a könyvet, és megtudhatod, hogy ki nyeri el a királyi címet.