A húsvét

Tavasszal ünnepeljük a legrégebbi keresztény ünnepet, a húsvétot. Mindig március 22. és április 25. közé esik. A hívő ember Jézus feltámadását ünnepli. A régi hiedelmek szerint a tojás az életet jelképezi. Ezért tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás.

Előkészületi idő a negyven napos nagyböjt. Ilyenkor a böjtölők nem esznek húsféléket, zsírt, szalonnát. A magyar konyha böjti ételei közé soroljuk a sóban főtt babot, a főzelékféléket, az olajos káposztát, az aszalt gyümölcsöt, a hal- és tojásételeket, a tésztákat és kalácsokat. Régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A böjt utolsó hetét nagyhétnek nevezik. Virágvasárnappal kezdődik, és húsvéthétfővel zárul.

Nagyszombaton az asszonyok, a lányok festik a húsvéti tojást. Egyesek a tojásfestéshez inkább a természetes anyagokat használják, mint például a vörös káposztát, a vöröshagymát, a lilahagymát, a golden almát, a kurkumát, a spenótot, a csalánt, a piros paprikát, a narancsot, a citromot, a csipkebogyót, a teát, az ecetet vagy a kávét. A tojás fényesítéséhez  olajat vagy szalonnadarabot alkalmaznak. A háziasszonyok különböző díszítő módokat ismernek. A Muravidéken a legelterjedtebb az írott mintás tojás készítése. Ennél a módszernél írókát, méhviaszt, gyertyát alkalmaznak, és főleg nagy figyelmet, valamint ügyességet igényel.

Régen húsvétvasárnap szentelték meg az ételt. Gyertyát, húsvéti tojást, bárányt és kenyeret szenteltek meg. Manapság a hívők nagyszombaton kalácsot, tojást, sonkát visznek szentelésre.