jedro
 

A farsang

Figyelmesen olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatokat!
         A farsang 

A farsangi időszak január 6-án kezdődik, és hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. A farsang az év legvidámabb időszaka. Évszázadok óta ez az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes felvonulások ideje. Régen az emberek ekkor értek rá pihenni, mulatozni, szórakozni. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél befejezését jelenti.

Régen a farsang utolsó három napján táncmulatságokat szerveztek. Ez az időszak farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartott. A fiúk a lányokat mulatságba hívták. A bálok célja az ismerkedés és a párválasztás volt. Vidékünkön farsangkor a felnőttek házról házra jártak. Mindenhol táncoltak egyet. A házhoz látogató maskarákat fánkkal kínálták. E jellegzetes étel mellett, a Muravidéken még disznóhúst, káposztát és kocsonyát is fogyasztottak.

               

 

Régi, és szinte a legelterjedtebb hagyomány a jelmezkészítés. Húshagyókedden a felnőttek arcukat korommal, tollal, vattával, harisnyával vagy papírálarccal fedték el. Gyakran cigánynak, menyasszonynak vagy vőlegénynek öltöztek. A jelmezek az évek során megváltoztak. Manapság már alig adódik ember, aki saját maga készítené el a kosztümöt, hiszen az üzletek kínálata nagy. Ma a jelmezes felvonulásokon királynőt, hercegnőt, kormos kéményseprőt, hosszú orrú boszorkát, síró vagy vidám bohócot, egeret, ugrándozó cicát vagy akár pókembert is láthatunk. 

Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat, illetve a »farsang farkát«. Ilyen a híres riói és a velencei karnevál. Magyarországon a farsang legnevezetesebb eseménye, a mohácsi búsójárás. A mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarc mögé bújnak. A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, a lábukon bocskort viseltek. A derekukra övet vagy marhakötelet tettek.  Kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják még manapság is a várost.